Diéta - gyakori kérdések és félreértések 1.

Visszatérünk az első bejegyzésben (Kezdetnek – egy kis diéta) írtakhoz egy kicsit más szemszögből. Sorra vesszük a leggyakoribb félreértéseket, amelyek, akár a diéta abbahagyásához vezethetnek.

Először is egy rövid gondolatébresztő azoknak, akik nem olvasták az első bejegyzést.

Diéta alatt a Szent Lukács Rendelőben egy olyan módszert értek, ami egy előzetes vizsgálattal (anyagcsere vizsgálat – MORA III típusú biorezonanciás géppel) megállapított, a panaszok hátterében meghúzódó, élelmiszerrel kapcsolatos zavar jelent. Vagyis nem egy önkényesen, mondhatni hasra ütés szerűen kiválasztott diétáról van szó, hanem a panaszok (panasz bármi lehet, nem csak emésztőrendszeri probléma) hátterében meghúzódó alapélelmiszert keressük meg.

Alap élelmiszer az az élelmiszer, ami a probléma gyökerét alkotja, az az élelmiszer, amire a tünetek (több tünet esetén, akár az összes tünet) időrendi sorrendben felfűzhetőek.

1. Milyen tünetek hátterében állhat étrendi zavar?

 

Gyakorlatilag bármilyen. Ezt talán a legfontosabb megérteni, hogy nem kellenek gyomor-bélrendszeri panaszok ahhoz, hogy egy élelmiszer összefüggésbe hozható legyen az adott problémával. A probléma forrása abból ered, hogy van egy élelmiszer vagy élelmiszer összetevő, amit a szervezetem nem tud azokra az alap építőelemekre lebontani, melyek a szervezetemet táplálnák; hanem pont ellenkezőleg, olyan részek képződnek az élelmiszerből, amik az egészséges életműködést elterelik egy kóros irányba. Ezeket a kóros részeket Dr. Hans H. Reckewek óta homotoxinnak hívjuk.

Tünet pedig mindenkinek egyénileg jelentkezik azokon a területeken, amelyek alkatilag egy kicsit gyengébbek, sérülékenyebbek.

Röviden: nem eszem meg azt, ami kimutathatóan zavart okoz.

Nézzünk egy pár területet:

• Allergiák: légúti (parlagfű, pollen, por), bőr (csalánkiütés), emésztőszervi (laktóz érzékenység, eper, mogyoró)
•  Bőr és függelékeinek gyulladása: pattanás, ekzema, pikkelysömör, hajhullás
•  Légúti gyulladás: asztma, hörghurut, arcüreg és fülgyulladás
• Emésztőrendszeri gyulladás: reflux, vékonybél- és vastagbélgyulladás
• Ízületi gyulladás: sokízületi gyulladás
•  Szív-érrendszeri problémák: magasvérnyomás, érelmeszesedés
• Visszatérő húgyúti gyulladások
• Nemi szervek gyulladása: visszatérő nőgyógyászati  gyulladások, prosztata gyulladás
• Testsúlynövekedés vagy csökkenés

Egy helytelen élelmiszer-lebontás során a szervezetem folyamatosan olyan anyagokat termel, amelyek még inkább kibillentik az egyensúlyi állapotból. Ha megakadályozom az élelmiszer bejutását, akkor természetesen a homotoxinok képződés is megáll (hiszen a forrásuk a szóban forgó helytelenül lebomló élelmiszer).

Ebből most már az is érthető, hogy csak a null-diéta hozhat megfelelő sikert. Vagyis 100%-ban el kell kerülnöm a zavart okozó élelmiszert. Ha sokat viszek be, sok homotoxin képződik; ha kevés tiltott élelmiszert viszek be, akkor kevesebb homotoxin képződik, de mégis csak képződik. Ez már pont elég ahhoz, hogy ne hozzon teljes sikert a diétánk.

2. Pedig csak kicsit szoktam fogyasztani – csak egy falatot egyél
 

Éppen az első pontban említettek miatt nagyon kell ügyelni arra, hogy a diéta során a zavart okozó élelmiszert 100%-ban kiiktassuk.

De mi lesz a nagyszülőkkel, barátokkal, rokonokkal, akik sorozatosan fognak bombázni (vagy bombázhatnak) minket, diétázókat azzal, hogy ’ugyan már mit vagy olyan finnyás, csak egy falatot egyél, az nem árthat.’ Vagy ’csak egy csipetet tettem bele’.

Nincs más, mint egy elfogadható magyarázatot kell találni, amin keresztül megértik, hogy miért fontos az, amit csinálunk. Ez nagyon fontos lehet.

Ha nem sikerül 100%-ban kiküszöbölni az tiltott élelmiszert, akkor semmiképpen nem várhatok 100%-os javulást. Lehet, hogy a tünetek nagy része megszűnik, javul vagy jelentősen jobban leszek, de teljes siker, csak egy 100%-os és kellő ideig végzett diétával lehet.

Persze a cél, hogy ki meddig szeretne eljutni az egészségi állapotában a gyógyító és a gyógyulni vágyó olvasatában más és más lehet.

Előttem – mint orvos előtt – az a cél lebeg, hogy úgy szüntessük meg a panaszokat, hogy minél hosszabban, minél stabilabban legyen jól az illető. Adott esetben egy jól sikerül diéta után, akár vissza is térhessen a korábban tiltott élelmiszerhez. De ehhez nem elegendő egy hébe-hóba végzett rövid kis diétácska!

3. Miért diétázzak, hiszen a vérlabor, terheléses-kilégzéses teszt nem mutatott élelmiszer intoleranciát
 

Erre a legelső dolog, ami eszembe szokott jutni, hogy ’persze, hogy nem mutatott semmit, ezért jöttetek hozzám’.

Kérem Önöket, ne értsenek félre, semmi nagyképűség, vagy kivagyiság nincs ebben. Érdemes észben tartani, hogy a rendelőben megforduló páciensek nagyon nagy százaléka már túl van az összes hivatalos kivizsgáláson, akár állami, akár magánrendelőkről legyen szó. Adott esetben a leletek negatívak. De mégis van tünet. Ennek megfelelően a fásultság és a reményvesztettség elég gyakori szokott lenni. Talán a gyógyulásba vetett hitet, hogy lehetek újra egészséges, a legnehezebb visszaadni.

Ha egy felületet szeretnénk megvizsgálni, akkor azt nézhetjük nagyítóval is, és nézhetjük mikroszkóppal is. A két vizsgálati mód adta kép nem is fog hasonlítani egy másra. Akár még arra sem fogok rájönni, hogy ugyanazt a területet nézem, csak más-más módszerrel. Egyik sem jobb módszer a másiknál. A két vizsgálat más-más információt szolgáltat, ezért egyiket is másikat is más-más dologra fogom tudni felhasználni.

Így van ez a terheléses teszt és a biorezonancia viszonylatában is. Hiába nem találok semmi a kilégzéses teszttel, attól még a biorezonanciával megtalálhatom a panasz mögött meghúzódó élelmiszert. Ezáltal a tünet kezelhetővé válik.

Természetesen nem a diéta az egyelten megoldás az adott problémára. Természetesen a diéta nem megoldás minden problémára. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az egyik legegyszerűbb módszer, nem beszélve arról, hogy abból a 800-1000 hónapból - amit jó eséllyel itt töltünk - 6-18 hónapot az egészségünknek szentelni nem nagy áldozat.

A sort folytatjuk még, mert korántsem értünk a dolgok végére. Ha kedvet kapott, írjon bátran, kérdezzen tőlünk!

Dr. Antal Péter Miklós