D-vitamin, a régi-új vitamin?!

Lejárt lemez? Korántsem! Számos – megint csak – gyógyíthatatlannak hitt betegség meggyógyul, ha a hátterében D-vitamin hiány deríthető ki. És ezen még csodálkozni sem lenne szabad.

Az egészben a megdöbbentő az a hosszú lista, mely felsorolja a D-vitamin hiánnyal kapcsolatba hozható betegségek sokaságát.

A leírásból kitűnik, hogy a D-vitaminnak köze van a bőr, az immunrendszer, a hormonrendszer, a szív-érrendszer, a csontozat, a vérképzés, a vese egészséges állapotához, valamint fontos szerepe van a daganatképződés megelőzésében, a terhesség és szoptatás alatt, valamint gyermekkorban.

Az összefoglaló alapján gyakorlatilag alig marad valaki, akit ne érintene a D-vitamin kérdés.

Az ügy komolyságát tovább fokozza, hogy 14 db hazai orvos társaság egyetértésével, tudományos vizsgálatok alapján született meg a végeredmény.

A konszenzus kialakításában a következő orvos társaságok vettek részt:

• Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság
• Magyar Dermatológiai Társaság
• Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság
• Magyar Gyermekorvosok Társasága
• Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság
• Magyar Hypertonia Társaság
• Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága
• Magyar Kardiológusok Társasága
• Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság
• Magyar Menopauza Társaság
• Magyar Nefrológiai Társaság
• Magyar Onkológusok Társasága
• Magyar Osteológiai- és Osteoarthrológiai Társaság
• Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület

 

Az egyszerűség kedvéért itt egy rövid összefoglalása a lejjebb részletesen kifejtett állásfoglalásnak:

Nézzük röviden

1. A napsütés UV-B sugárzása az egyedüli külső mozgató rugója a D-vitamin képzésnek. De ez csak tavasztól őszig megfelelő ’erejű’.
2. Táplálékkal nem tudjuk fedezni a szükségletet.
3. A következő betegségeknek van kapcsolata a D-vitamin hiánnyal: pikkelysömör, bőrdaganatok, csontritkulás, scleorsis multiplex, rheumatoid artrítisz, inzulinfüggő és nem inzulinfüggő cukorbetegség, magasvérnyomás, érelmeszesedés, szívelégtelenség, elhízás, PCOS, autoimmun pajzsmirigy betegség, időskori elbutulás, Parkinson-kór, vesebetegségek, veseelégtelenség, akut mieloid leukémia, Non-Hodgkin limfóma, mielodiszpláziás szindróma, krónikus limfoid leukémia, mell-, petefészek- vastagbél daganat, női fogamzó képesség.
4. Megelőzésre gyereknek (korfüggő): 400-2.000 NE / nap javasolt.
5. Kezelésre gyereknek a biztonságosan bevető heti dózis (korfüggő): 1.000-14.000 NE / hét.
6. Megelőzésre felnőtteknek: 2.000-4.000 NE / nap javasolt.
7. Kezelésre felnőtteknek a biztonságosan bevihető heti dózis: 50.000 NE / hét.
8. Kezelésre egyhuzamban max. 2 hónapig javasolt szedni.
9. A veszélyes dózis hónapokon keresztül bevitt 10.000 NE / nap felett van.
10. A D3 vitamin előnyösebb, mint a D2 vitamin.

Részletekbe menve

D-vitamin-forrásaink:

A D-vitamin képzéshez leginkább napsugárzásra van szükség. A napsugárzás UV-B sugarai hatására termel a szervezetünk D-vitamint. Vagyis a szoláriumok UV-A sugárzása nem megfelelő.

Magyarországon tavasztól őszig (március-október), napi 15 perce, 10-15 óra között történő, az arcot és a fedetlen karokat, vállakat érintő napsütésre van szükségünk a megfelelő D-vitamin előállításhoz.

A többi hónapban még a napsugárzás sem elegendő.

A táplálékok kis D-vitamin tartalma miatt, nem vagyunk képesek azt maradéktalanul bevinni.

A D-vitamin pótlása:

A D-vitamin pótlására a D3 vitamin megfelelőbb, mint a D2 vitamin. Ugyanakkor a túlsúly, a máj- és epeúti betegségek növelik a D-vitamin-szükségletet.

A D3 vitamin toxikus adagja hónapokon át adott, napi 10000 NE felett van.

A D3 vitamin biztonságos adagja felnőtt emberben 4000 NE/ nap.

Kismamáknak és 6 év alatti gyermekeknek naponta kellene szedniük (400-2000 NE).

Folyamatosan, terápia céljából 2 hónapig javasolt magasabb dózisban, majd kontrollvizsgálat szükséges. (NE = Nemzetközi Egység)

Pontos dózisok korcsoportra lebontva megelőzésre és hiánypótlásra a blog legvégén találhatóak.

D-vitamin és a bőr:

A psoriasis (pikkelysömör) súlyosságát csökkenti. D vitamin hiányban nő a bőrrák kockázata.

Számos más bőrbetegség kialakulásában is szerepet játszik a D-vitamin-hiány.

D-vitamin és a csont:

Csontritkuláskor a pótlásként bevitt kalcium csak D vitaminnal együtt hatásos. D-vitamin hiányban a csont állománya csökken, súlyos hiányban, pedig a csontok szerkezete is átalakul. Érdekes módon, a D vitamin-hiány azoknak az eleséseknek a számát növeli, melyből több csonttörés származhat. Vagyis nem csak a csont szerkezetére, rugalmasságára és ellenállóságára van hatással, hanem az egyensúlyozásra is.

D-vitamin és az immunrendszer

A D vitamin pótlás számos ’autoimmun’ betegség javulásában szerepet játszik. Ilyenek például a sclerosis multiplex, rheumatoid arthitis, és az inzulin függő diabetes mellitus.

„Nem tisztázott azonban, hogy humán autoimmun betegségekben ugyanolyan dózissal pótolható-e, illetve korrigálható-e a D-vitamin-hiány, mint más kórképek és egyébként egészséges egyének esetében, illetve az, hogy milyen D-vitamin szint szükséges ahhoz, hogy autoimmun betegség ne alakulhasson ki.”

D-vitamin és a szív-érrendszer

Számos szívbetegség visszafordítható D-vitamin adásra (pl. szívelégtelenség).

Kapcsolatot találtak a magasvérnyomás, az érelmeszesedés, és a D-vitamin-hiány között.

D-vitamin és a hormonrendszer

Nem meglepő, de azoknál a cukorbetegeknél, akiknél kimutatható D-vitamin hiány van, D-vitamin adására jelentősen csökken az inzulinigény, akár meg is szűnhet. Ugyanakkor a ’tablettás’, nem inzulinfüggő cukorbetegség is szépen reagál D-vitamin pótlásra. Összefüggést figyeltek meg az elhízás, a PCOS (policisztás ovárium szindróma), autoimmun pajzsmirigybetegség és a D-vitamin- hiány között.

„Magzati és csecsemő-, kisgyermekkori D-vitamin hiányban az 1-es típusú diabetes mellitus kockázata jelentősen fokozódik.”

„Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú DM kockázatát.”

D-vitamin és az idegrendszer:

Az idegrendszernél a dementianál (időskori elbutulás), a Parkinzon kórnál és a sclerosis multiplexnél figyelték meg a D vitamin pótlás jótékony hatását.

D-vitamin és a vese:

A vesebetegségekben és veseelégtelenségben fontos a D-vitamin pótlása.

D-vitamin és a vérképzés

Egyes vérképző szervi rosszindulatú daganatos betegségek kockázata nő (myeloma multiplex, AML, NHL, MDS, CLL) D-vitamin hiányban. Vérképző szervi betegségeknél a D-vitamin pótlás vérlabor ellenőrzés után javasolt. AML= akut mieloid leukémia. NHL= Non-Hodgkin limfóma. MDS= mielodiszpláziás szindróma. CLL = krónikus limfoid leukémia.

D-vitamin és a daganatok:

Egyértelmű kapcsolatot a mell, a petefészek és a vastagbél rosszindulatú daganatánál találtak a D-vitamin hiánnyal. Valamint a kemoterápiás kezelés egyértelműen rizikótényező D-vitamin hiány kialakulása szempontjából. Ugyanakkor daganat típustól és elhelyezkedéstől függetlenül szérum D-vitamin szint meghatározás és D-vitamin pótlás javasolt.

D-vitamin és a terhesség, laktáció:

A kismamák esetében magasabb szérumszint javasolt.

„Terhességben a D-vitamin-hiány kockázata nagy. Az ideális D-vitaminszint fenntartásához legalább napi 2000 NE D3-vitamin bevitele javasolt. A nagy adag D-vitaminnal történő egyszeri pótlás (heti 50000 NE többször)- élettani adatok alapján- jelenleg terhességben nem javasolható.”

D-vitamin és a gyermekkor:

Magzati korban, ha az anya D-vitamin hiányos, akkor a magzata is az. Gyermekeknek 400-2000 NE/nap bevitel javasolt.

Megelőzésére javasolt D3 vitamin dózisok Magyarországon:

 

Kialakult hiányállapot kezelésére javasolt D3 vitamin dózisok Magyarországon:

Egyszerre (4-7 naponta) bevihető biztonságos mennyiségek:

Csecsemők: 1.000 NE

1-6 éves korig: 2.000 NE

6 év felett: 14.000 NE

Serdülők: 14.000 NE

Felnőttek: 50.000 NE

Elhízott felnőttek: 50.000 NE

Terhes nők: 4.000 NE

Hivatkozások: Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap 153. évfolyam (2012.május).

Irodalomjegyzék: Orvosi Hetilap 2012. 153. évfolyam 21-26.oldal

Forrás: Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna háziorvos, sportorvos, üzemorvos, a SZTE Családorvosi Intézet oktatója. Családorvosi Kötelező- Szintentartó Tanfolyam, Budapest, 2012. november 09.

Dr. Antal Péter Miklós